HTML

Brouwer Legkedvesebb Olvasmánya Gépen - BLOG

Párszor már megpróbáltam (újra) elindítani ezt a blogot, több-kevesebb sikerrel (inkább kevesebb), mindenféle témában. Most végeztem rajta egy nagytakarítást, és személyes témákat lehetőleg mellőzve most a közlekedéssel kapcsolatos élményeimet-tapasztalataimat osztom meg veletek, úgymint kamionozás (munka), tömegközlekedés (egyelőre csak mánia), és a 4T Trabim élete, meg természetesen a modellvasutazás. Persze óhatatlanul néha elkalandozok majd erre-arra is, de a személyesebb témákra meg ott a Facebook a barátaimnak. :) Kellemes olvasgatást!

Friss topikok

Linkblog

"C jogsi" challenge part 1

2014.03.09. 21:26 Brouwer-Power ---> ihajbimbam.blog.hu

No, hát szeretettel köszöntelek titeket itt hosszú évek után újra, ezentúl igyekszem időben, és témában is rendezettebben megjelenni itt, a jobbra fönt található rublikában leírtaknak megfelelően. :)

Szóval igen, most már több, mint fél éve, vagyis tavaly nyár elején döntöttem úgy, hogy a biztosabb, és normálisabb megélhetés érdekében, meg valahol mélyen a (tiszteletbeli gyermek) álmaim megvalósításaképpen megszerzem a C kategóriás jogosítványt. Ekkor már 9 éve rendelkeztem a B-s jogsimmal, és nem egyszer vezettem már mikrobuszt, sőt, még pár hónapos jogsival egy 3,5 tonnás karosszériás (tehát nem platós, meg dobozos) Peugeot Boxer volánja mögé is beültem, és nem okozott gondot a szűk utcákban forgolódás sem (egyszer utánfutóval is elsőre sikerült egy Y fordulás), úgyhogy maga a gondolat, hogy nagyvasra ülök, egyáltalán nem rémített meg. Igazából már alig vártam.

Mi hát az első lépés ilyenkor, felkeresünk egy autósiskolát. Annak idején a B kategóriát egy idősebb ember egyszemélyes magániskolájában csináltam, ő csinált egyedül mindent, utólag belegondolva ez így elég érdekesen hangzik, de hát ha működött, akkor működött. :) Persze mostanra már szinte biztosan nyugdíjba ment, nem is beszélve arról, hogy az egy szem Suzuki Swiftjével nehezen is taníthatott volna bármilyen más kategóriát. Szóval nézelődtem a neten, de igazából nem is nagyon kerestem, rögtön a Csigavér oldalára mentem rá, más iskolákat csak összehasonlítás céljából kerestem meg. Nem kenyerem a reklámozás, tényleg az őszinte véleményemet írom le, teljesen korrekt a cég (legalább is a nagy kategóriákban), bátran ajánlom mindenkinek, tényleg azokat az összegeket kellett befizetnem, amik a honlapon vannak, úgyhogy nagy valószínűséggel a további kategóriáimat is náluk tervezem majd megcsinálni.
A tanfolyamra való beiratkozáshoz kellett értelemszerűen a B-s jogsim, és egy ideje már a "kettes csoportú orvosi vélemény" is, amit ugyanúgy a háziorvosnál lehet kérni, és ugyanannyiba kerül. Hogy ugyanolyan feltételeknek kell-e megfelelni, azt nem tudom, sima hosszabbítást én soha nem csináltam, huszonévesen semmilyen egészségügyi panasszal és tökéletes látással csont nélkül átmentem rajta, és elnézve a szinte már nyugdíjas korú buszsofőröket, annyira azért nem teljesíthetetlen követelmény ez. Nekem ez már be volt ütve a B-s jogsimba (adott kategória mögött nem 101-es, hanem 102-es szám szerepel), mert a PÁV II vizsgámhoz is kellett már (erről majd később), és ha már megvolt, beüttettem a jogsimba is hosszabbítás gyanánt. Meg kell említenem, hogy ez viszont legfeljebb már csak öt évre adható ki, így ennyi időnként kell hosszabbítani, mint annyi minden mást is egy hivatásos sofőrnek. Nehogy már túl egyszerű legyen az életünk... :P
Szóval megvolt a beiratkozás, megadták a helyszínt, időpontot, izgatottan vártam, hogy miféle helyiség lesz ez, de "csak" egy átlagos, belvárosi, tipikus autósiskolai tanteremben találtam magam, amikor beléptem az ajtón. Viszont ahogy körülnéztem az emberek között, teljesen más látvány fogadott egy átlagos B-s csoporthoz képest. Ott az egyetemista "anyuékfizetik" csemetétől kezdve a "na, majd kőkeményen becsajozok verdával" műmájereken át a "sose késő elkezdeni" nagyszülőkig mindenki megtalálható, hát egy C-s tanfolyamon nagyon nem. :D Nagyrészt velem egykorú, 5-10 éves vezetési tapasztalattal rendelkező srácok ültek a padokban, egyetlen idősebb férfi volt, ő nehezebben is küzdött meg az elméleti anyaggal, mint mi (ki tudja, talán fel is adta, a tanpályán sosem találkoztam vele).
Sanyi, a C-s elméleti oktató a Csigavérnél tök jófej, kész főnyeremény, ha végigveszem az egész életem tanárait mindenhonnan, talán benne van a top 5-ben (voltak azért jófej tanáraim hál'istennek). Szinte minden szabályra elkezd sztorizni egy olyan anekdotát, amitől szem nem marad szárazon. Na jó, ez túlzás, de tényleg nem unalmasak az órái, és emellett tanítani is tud, ami azért nem hátrány egy tanárnál. :)

Ahogy Sanyi is, én is az elején kezdem: Mire érvényes a C-s jogsi? Ne kezdjetek el rögtön szakérteni méretben/hosszban/magasságban/súlyban-stb, mert egyszerűen nincs korlátozás, az olyan ezerkerekű óriásokat is vezethetjük majd (elvileg), amikkel komplett házakat lehet odébbtenni. Egyetlen dolog van meghatározva, hogy teherautó legyen (forgalmi engedély szerint), illetve mégis kettő (mondom, hogy ne szakértsél :P ), hogy 750 kg-nál nehezebb utánfutót (vagyis nehézpótkocsit) nem húzhatunk. B kategóriában ugye lehet még matekozni, hogy "ha a nehézpót könnyebb a vontató önsúlyánál, és az egész megengedett legnagyobb össztömeg 3,5 tonnán belül marad", de itt már csak és kizárólag könnyűpótkocsit lehet húzni. Nem mintha ez annyira jellemző lenne, de néha látni, főleg útkarbantartó/építkezős teherautókra akasztva ilyen áramfejleszős/kompresszoros utánfutót, talán az még belefér a 750 kg-ba. Szóval akármekkora teherautó, és egy könnyűpótkocsi, és ha a nemzektözi szabványokat túllépjük súllyal vagy mérettel, akkor megvannak a megfelelő szabályok erre, hogy miként közlekedjünk.
Nem fogom végigregélni az egész tanfolyam tananyagát (arra ott az iskola you know...), csak nagy vonalakban azt, hogy miben különbözik ez a B-s tanfolyamtól. Amíg személyautónál pár mondatban el lehet mesélni az egész hidraulikus, kétkörös fékrendszert, és egy félmondatban az összes többi műszaki dolgot, nagykategóriában már szinte csak erről szól az egész tanfolyam, konkrétan egy fél autószerelői végzettséget kapunk elméletből. Nem vicc, itt már komolyabb a tét, nem hobbisofőrök leszünk, nem árt, ha tudjuk rendesen, hogy hogyan működik a nagyvas. Még akkor sem, ha nem mi szereljük. Gondolj csak bele, Európa kellős közepén lerobbansz a kocsival, és ha a diszpécsernek körömlakkozás közben csak annyit mondasz, hogy "hááááát, itt a műszerfalon villog egy cuki kis meggypiros, nem is, magenta színű lámpácska, meg hiányzik a fél kamion, AZ BAAAAAAAAJ???" képzelheted, hogy mit fog gondolni rólad. Nem árt, ha minél részletesebben el tudod mondani, hogy mi a gond, hogy a műszaki mentő minél kevesebb cuccal menjen érted, esetleg telefonos segítséggel (ideiglenesen) megoldva a hibát haza tudj jönni.

A legrészletesebb, és legnagyobb falat egyértelműen a légfék, hiszen ez teljesen másképp működik mint a személyautók fékje, annyi bennük a közös, hogy mindkettőt pedállal működteted, és mindkettő kerekeket fékez. De ennyi, minden másban teljesen más. A két legfontosabb különbségből az egyik az, hogy közvetítő közegként nem folyadék, hanem levegő van alkalmazva (Nem gondoltad volna, mi? :P LÉGfék, you know... :D ), aminek ugye köztudottan teljesen más fizikai tulajdonságai vannak, ezért sokkal nagyobb a késedelmi ideje is, a másik meg az, hogy amíg a hidraulikus féknél ugyan vákuumszervós rásegítéssel, de te állítod elő a fékerőt, addig itt a főfékszeleppel (amit eddig fékpedálnak neveztél az innentől kezdve főfékszelep) tulajdonképpen csak "ráengeded" a kompresszor által előállított nyomást a fékhengerekre, vagyis közvetlen kapcsolatod NINCS a fékpofákkal. Durva mi? Először én is megijedtem, de ha elmondom azt is, hogy a rögzítőfék (ami eddig neked a kézifék volt) pont fordítva működik, vagyis ott pont ahhoz kell a nyomás, hogy kioldd a féket. Azaz ha valahonnan szökik a nyomás, a rögzítőfék szépen lassan megállítja az autót. Ugye milyen rafinált? És még mindig csak kb tőmondatok ezek a teljes tananyaghoz képest. :) Szóvla ezt figyelembe véve még biztonságosabb is, mint a hidraulikus fék, mert ha abból elfolyik a folyadék pont egy kritikus helyzetben, akár katasztrófához is vezethet a dolog. Volt már ilyen élményem személyautóval pont egy vasúti átjáró előtt, senkinek nem ajánlom (hálistennek nem történt katasztrófa, kézifékkel és motorfékkel szépen meg tudtam állni, és gyök kettővel hazamentem, csak pár száz méterre voltam a szervizünktől).

Elég durván belementünk a tanfolyamban a részletekbe, és még a motort, meg annak egyéb segédüzemeit is átvettük, és ezek mellett a tachográfot is elég rendesen átnyálaztuk, a légfékfék után talán ezt a legjobban.
Hogy mi az a tachográf? Neeeem, nem a körülötted lévő tahók mérőórája (eheheh, "tahógráf", érteeeeed, de vicces... -_- )
Kérlek szépen, a sok volán mögött elalvós baleset után létrehozták nyugaton az AETR rendeletet, amihez később egyre több ország csatlakozott, köztük Magyarország is még jóval az uniós belépés előtt, és ma is kinyúlik a hatásköre az Unión kívülre. Ez meghatározza, hogy 24 óra alatt, illetve egy hét alatt mennyit vezethetünk, ezen kívül rögzíti a sebességünket, és az egyéb tevékenységeket is, úgy mint pihenő idő, készenléti idő, és egyéb munkavégzési idő. Nem megyek bele részletesen ebbe sem, ha kíváncsi vagy, utána nézhetsz (google: AETR). A lényeg az, hogy nagyon meg van kötve a kezünk, hiszen a tachográf rögzíti, hogy mikor, és mit csinálunk, és ezt közúti ellenőrzésnél 28 napra visszamenőleg megnézhetik, és ha valami nem stimmel, kőkeményen megbüntetnek. A rossz oldala ennek az, hogy a több százezres büntetésre a gatyád is rámehet, a jó viszont az, hogy nem hajthat túl a munkahelyed, bár az analóg (papírkorongos) tachográfnál lehet így-úgy csalni, de már alig van ilyen autó az utakon, a digitális (chipkártyás) tachográfnál már ez jóval nehezebb, gyakorlatilag szinte lehetetlen. Persze a leleményesség határtalan, de én személy szerint a fair play-t szeretem, aki ismer, az tudja ezt rólam. És ez most nem vicc.

De a tananyag nem csak powerpointból, meg Sanyi stand up comedy műsoraiból állt, miután bebifláztuk az elméletet a belvárosban pár hét alatt, jöttek a gyakorlati órák a műhelyben az Illatos úton. Na itt már nem az iskolapadban ültünk, hanem egy kicsit bekoszolhattuk magunkat végre, az egyik falon konkrétan egy Ikarus busz teljes légfékrendszere volt kiterítve, MŰKÖDŐKÉPES állapotban. Itt végre értelmet nyertek a számok, meg a szavak, persze először kicsit nehezen illesztettük a nadrágot a zakóhoz, de aztán hamar belejöttünk a dologba. Sziszegtek a szelepek, villogtak a lámpák, meg egy félbevágott motorblokkon forgattuk a dugattyúkat, ékszíjakat, stb... Hűű, de autót szerelünk, MUHAHA!!! XD (lóf...)
Akit ez kicsit is érdekel, annak pusztán az élmény kedvéért is ajánlom, hogy csináljon C-s jogsit, utána a rendőrök is mindjárt másképp állnak hozzád, ha személyautóval vagy, és látják beütve a kategóriát a jogsidban, azonkívül az autószerelő is kevésbé tud átverni, főleg, ha rád nézve lerí rólad, hogy huszas csavart reggelizel, és utána kerozinnal mosol fogat. :D (én azért nem vagyok ennyire "garage monkey" )

Az elméletre, és a gyakorlatra is vonatkozik kőkeményen, hogy nem csak új dolgokat tanulunk, hanem az eddigi, B-s dolgokat is újravesszük, hiszen a vizsgán ilyen kérdések is jönnek, úgyhogy helló újra jobbkézszabály, kresz táblák, izzók/biztosítók, stb. "De hát ezt már tudjuk!" - jön a jogos felháborodás, de jön is a válasz: "Hát akkor le tudsz vizsgázni belőle, ugye?" Úgyhogy nincs mese, nosztalgiázni kell. Annyira nem is, mert persze, hogy változtak a szabályok, és persze, hogy ilyen lényegtelen apró hülyeségek, amiket a rendőr sem tud. Van egyébként más eltérés is alapból a B kategóriához képest, úgyhogy amikor látszólag szabálytalan/értelmetlen dolgot csinál előtted egy kamionos, ne kezdj el egyből pánikolni/anyázni/rávillogni/dudálni, nagyrészt azért megfelelő indokkal csináljuk azt a közutakon, amit csinálunk, főleg, hogy esetenként szigorúbb szabályok vonatkoznak ránk, a rendőr meg vagy hatszor annyi dologban köthet belénk. Úgyhogy hidd el, van jobb/fontosabb dolgunk is, mint hogy a match boxosokkal szórakozzunk. Például Magyarországon az autópályák igen sok szakaszán egyáltalán nem előzhetünk. Elsőre értelmetlennek tűnik a szabály, de: Mi csak nyolcvannal mehetünk a sztrádán, és ezt a tachográf könyörtelenül rögzíti. Ami szép és jó ugye, mert így mindannyian ugyanannyival megyünk, és szépen libasorban megyünk a külső sávban, te meg szépen egy csapásra megelőzöl vagy húsz kamiont. Hát a nagy büdös .... :D Ha nem lenne ez a szabály, a "leleményesebbek" rögtön nekiállnak előzni a másikat, de csak nyolcvaneggyel, amit még ki tud magyarázni egy ellenőrzés során (jaj hát jött egy lejtő, és nem vettem észre, hogy fölémásztam - persze, mindnenki tempomattal jár, ezt a rendőr is tudja), ez viszont igen kellemetlenül hosszú kilométerekbe telik ám, aminek te, aki ennél ötvennel többel mehetsz (ami esetenként száz is van néhány baromnál), nem nagyon örülsz, és ez teljesen jogos. Úgyhogy a két sávos szakaszok nagy részén tilos előznünk, ez ki is van táblázva. Ez akkor szívás, amikor egy ennél lassabb autó mögé szorulunk be, az meg nem érti, hogy miért tapadunk a sejhajára, ahelyett, hogy megelőznénk. Ház ezért. Ha kisautóval vagy, és hetven körül mész (és még életben maradtál, és anyád nem csuklik ezerrel) csinálhatod azt, hogy ha nem jön senki a belső sávban, akkor átsorolsz oda, a kamion meg elmegy melletted jobbról, bár ez elég suicide módszer, de még kb szabályos. Vagy ami tuti módszer, átmész egy pihenőhelyen. Sanyi verzsön: Akadásjelző, és lehúzódsz a leállósávba, ha a rendőr meg megállít, hogy "mivótez", akkor te aszondod: "há' mittomén, felvillant a motordiagnosztika lámpa, biztos az elektronika szállt el egy pillanatra, aztán meg hirtelen rendbejött minden..." Ezért gondolatban nagyon hálásak tudunk lenni, mert a nemzetköziseknek sokszor csak perceken múlik, hogy egy hétvégével hamarabb ér-e haza, vagy sem. Az meg ugye nem mindegy, akár családod van, akár nem.

Az elméleti tanfolyam végén megkaptuk a vizsgaidőpontokat, cirka két hónapra rá, mert a vizsgabiztosoknak volt valami továbbképzésük, és nem érdekelte őket, hogy közben az egész ország leendő "king of the road"-jai két hónappal később koronáztatnak meg. Minket viszont nagyon érdekelt, hogy hogy voltak akkortájt a kedves anyukák, innen üdvözlöm őket. :P

Szóval jött a rettegett írásbeli vizsga. Én a B-t anno még kőkorszaki, papír-toll módszerrel csináltam, (tudod, Bíró László József találmánya, talán hallottál róla történelem órán :P ), úgyhogy ez a tapiképernyős módszer nekem új volt. De össznépileg szereztünk gyakorlócédét (egyvalaki megvette, többiek lemásolták, höhö), úgyhogy a felület nem volt ismeretlen, ha valakinek kell, sikítson. Aztán írjon, vagy hívjon, hogy sikított. :D
A vizsga 75 kérdésből áll, 25 kérdésenként témákra bontva, így ha az egyik témából elvéreztél, a másik kettőből még sikerülhet, és azokat nem kell újra csinálnod. Természetesen komolyan vettem a feladatot, meg nekem valamennyire ez a dilim, úgyhogy nekem nem volt gond. Mellettem egy "sosemkéső" anyuka izzadt B kategóriásan, és amikor én már sziesztáztam, lopva odapillantottam, és az 55 kockájából több, mint a fele piros volt. Komolyan elgondolkoztam rajta, hogy vajon még egyszer megpróbálta-e azóta. És remélem, nem ment piacra jogsiért...

No de ahogy tanulni sem csak írásban tanultuk az anyagot, úgy vizsgázni sem csak írásban (tapizásban) kellett. Hanem szóban is. De a rettegett BÜ (Biztonság és Üzemeltetés) vizsga már egy következő postban jön. :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ihajbimbam.blog.hu/api/trackback/id/tr955851392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása